Csernavoda (Cernavodă) Románia délkeleti részén, Dobrudzsában található, a Duna partján, és fontos történelmi múltra tekint vissza: az ókori görögök alapították Axiopolisz néven, ahol az újkőkori Hamangia-kultúra híres, gondolkodó férfit és ülő nőt ábrázoló szobrait is megtalálták. A település a rómaiak alatt várfallal és keresztény bazilikával gazdagodott, majd 1420-tól közel öt évszázadig az Oszmán Birodalomhoz tartozott, és 1877-től lett Románia része. A modern város meghatározó építménye az I. Károly király híd (1895), valamint az 1982-ben átadott új vasúti híd, amelyek fontos közlekedési csomópontot alkotnak. Ma gazdasága kiemelkedő, mivel itt működik a csernavodai atomerőmű, amelynek CANDU reaktora az orszg villamosenergia-termelésének 10%-át adja, emellett a Duna–Fekete-tenger-csatorna nyugati kapuja és borkészítéséről (Murfatlar pincékkel) is ismert. A város társadalmi helyzetét árnyolják a hírhedt gyermekotthoni visszásságok és a nagy roma lakosság szegénysége, amiért hazai és külföldi (kanadai, brit) segélyszervezetek tesznek erőfeszítéseket. Látnivalója közül kiemelkedő a 1756-os török dzsám, az Axiopolis romjai, valamint a 2001-ben felújított, bizánci stílusú ortodox templom.