Összefoglaló a magyar autópályákról

A magyar KRESZ szerint az autópálya a legmagasabb besorolású, jelzőtáblával megjelölt osztottpályás közút, amelynek forgalmi irányonként legalább két sávja van, és a szemközti forgalmat fizikai akadály (például szalagkorlát vagy betonfal) választja el egymástól. Az autópályák kereszteződésmentesek, ezért a csomópontokban csak fel- és lehajtósávok (gyorsító- és lassítósávok) találhatók, ahol Magyarországon a felhajtáskor legalább 60 km/órára kell felgyorsulni; a leállósávon csak vészhelyzetben szabad tartózkodni, és tilos a tolatás. A biztonságos haladás érdekében az autópályáról száműzték a tömegközlekedési megállókat, a zebrákat és a közlekedési lámpákat, a környező területektől pedig kerítés választja el, így arányaiban itt történik a legkevesebb halálos baleset. A pálya keresztmetszete irányonként jellemzően 2×3,75 méteres forgalmi sávokból, 3 méteres leállósávból és 3,6 méteres elválasztó sávból áll, a csomópontokat pedig legalább 2 kilométer távolságra kell kialakítani. A pihenőhelyek két típusa létezik: az egyszerű (WC-vel, ivóvízzel, parkolóval) és a komplex (üzemanyagtöltő állomással, étteremmel, esetenként szállodával), ahol a várakozás megengedett.