Kapitány István (Balmazújváros, 1929. november 23. – Párizs, 1962. november 23.) a Malév első főpilótája volt, aki 1950-ben került a légitársaság elődjéhez, a Maszovlethez, és 1953-tól töltötte be főpilóti posztját, Li–2, Il–14 és Il–18 típusú gépeken repülve. Élete tragikusan, pontosan a 33. születésnapján ért véget: 1962. november 23-án a Párizsba tartó HA-MOD jelzésű Il–18V gépe Roissy-en-France mellett fokozott jegesedés okozta átesés miatt zuhant le, a katasztrófában 13 utas és a nyolcfős személyzet – köztük ő maga – vesztette életét. A baleset előtt több mint tízezer repült órával rendelkezett, ebből 1318-at az Il–18-ason. Sportteljesítményei közül kiemelkedik, hogy 1955 májusában 6270 méterről segített ejtőernyős ugrásokat, majd 1962. május 5-én Il–14-esével 8070 méteres magasságba emelkedve döntötte meg a magyar magassági rekordot, amely 2012-ig érvényben is maradt. Kapitány István nős volt, fia, a későbbi miniszter, 1961-ben született, így a tragédia után árvaságra jutott.