A metró a nagyvárosok jellemző tömegközlekedési eszköze, amely nemzetközi értelemben nagy kapacitású, kizárólagos úthasználati jogú vasúti rendszer, szemben a magyar nyelvterületen elterjedt szűkebb jelentéssel, ahol szinte kizárólag a földalatti vasút szinonimája. A gyorsvasutak általában külön szinten, alagutakban vagy magasvasutakon közlekednek, és állomásaik magas peronokkal rendelkeznek, hogy a szerelvények lépcsőmentesen érjék el, gyakran integrálva a többi közlekedési eszközzel. A világ első részben földalatti metróvonala a londoni Metropolitan Railway volt, amely 1863. január 10-én indult gőzmozdonyokkal, ahonnan a "metró" név is eret, míg a kifejezés nyelvünkben az angol rövid formájából "metropolitan"-ból rövidülve vált hosszú "ó"-ssá. Napjainkban Kína vezet a rendszerek számában (2021-ben 40 rendszer, 4500 km pálya), a leghosszabb együzemeltetős szolgáló a sanghaji metró, az állomásokszáma alapján a New York-i metró (472 megálló), míg az éves utazásszámot tekintve Sanghaj, Tokió és Moszkva dominál. Az elnevezés eredetileg a fővárosi jelleget hangsúlyozta (pl. Moszkva), és bár a korai hálózatok gyakran föld felttépként futottak, a fogalom ma már világszerte a modern gyorsvasutak szinómájaként él.