Az ország olyan összefüggő politikai-földrajzi területi egység, amelyet más államok független, szuverén államként ismernek el, és amelyet általában saját történelem, etnikum, nyelv, intézmények, zászló és himnusz jellemez. A magyar "ország" szó az "úr" (fejedelem, király) szóból ered, az "uruszág" alakból fejlődött ki, és jelentése eredetileg "fejedelemség", "királyság" vagy "a törzs területe" volt. Érdekesség, hogy a "mennyország" kifejezés is ugyanerre a gyökre épül: a 12. század végi Halotti Beszédben "münyi uruszág" alakban szerepel, amely az "egek királysága" görög kifejezés pontos fordítása. A kifejezést átvitt értelemben is gyakran használjuk, például képzeletbeli helyekre (Tündérország), vagy a biológiai rendszertanban a növények, állatok és gombák országaira. A fogalom történeti jelentésváltozásait Györffy György történész is vizsgálta Nép, nemzet, ország című művében, rávilágítva a honfoglalás kori gyökerekre.