A köztársasági elnök Magyarország államfője, aki a nemzet egységét szimbolizálja, őrködik a demokratikus működés felett, és a Honvédség főparancsnoka is – 2026. augusztus 19-től ezt a tisztséget Baka András tölti be. A magyar elnökség története több szakaszra oszlik: Károlyi Mihály volt az első ideiglenes elnök még 1919-ben, majd Tildy Zoltán lett az elnök 1946-ban, de a tisztség 1949-ben megszűnt, és csak 1989. október 23-án állították vissza, amikor Szűrös Mátyás kikiáltotta a Harmadik Köztársaságot. A későbbi gyakorlatban Göncz Árpád lett az első parlamenti választott köztársági elnök 1990-ben, miután a közvetlen elnöki választásról 1990-ben tartott népszavazás érvénytelen volt. Jelenleg az elnököt az Országgyűlés választja titkos szavazással öt évre, jelöltként bárki indulhat, aki betöltötte a 35. életévét, és a győzelemhez az első fordulóban a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A parlament általi megválasztás máig érvényben van, és az új Alaptörvény (2012) szerint népszavazással nem is módosítható ez a szabály – így a elnök nem közvetlenül válaszott tiség marad.