A részvény a kapitalizmus alapvető értékpapírja, amely tulajdonjogot, osztalékhoz való jogot és szavazati jogot biztosít a birtokosának a kibocsátó társaságban. Míg a fejlett kapitalista országokban a közép- és felső osztályok körében gyakori a közvetlen részvénytulajdonlás, addig Magyarországon ez kevésbé jellemző, bár a lakosság jelentős része közvetve (befektetési alapokon, nyugdíjcélú megtakarításokon keresztül) rendelkezik részvényvagyonnal. A 21. században a részvények többsége már dematerializált, elektronikus formában létezik, és velük elsősorban szigorúan szabályozott tőzsdéken, valamint lazább szabályok szerint működő OTC-piacokon kereskednek. A részvénytulajdonlás célja a jövedelemszerzés (osztalék és árfolyamnyereség), és bár hosszú távon magasabb hozamot ígér, mint a kötvények, a kockázata is lényegesen nagyobb. A részvényeknek számos fajtája létezik, így például törzsrészvény, szavazatelsőbbségi, osztalékelsőbbségi, átváltoztatható, dolgozói vagy kamatozó részvény, amelyek eltérő jogokat biztosítanak tulajdonosaiknak. A részvényekből származó jövedelem adózása az adóalanytól és a társaság székhelyétől függ, és a 2000-es évektől kezdve már online, elektronikus úton is vásárolhatók.