Tűzijáték-szvit – Händel ünnepi remekműve

Georg Friedrich Händel 1749-ben komponálta nagyszabású zenekari szvitjét, amely az 1748-as aacheni békét ünnepelte – az osztrák örökösödési háború lezárását. A művet a londoni Green Parkban tartott hatalmas tűzijáték-ünnepséghez írták, ahol a király kívánságára csak katonai fúvós hangszerek (24 oboa, 12 fagott, 9 trombita, 9 kürt és üstdobok) szólaltak meg, amit később vonósokkal egészített ki a szerző. Az előadást nyilvános főpróba előzte meg, amelyre közel 12 ezer ember volt kíváncsi, és a koncertre igyekvő tömeg órákra megbénította a London-híd forgalmát. A mű a barokk szvit klasszikusává vált, magyar nyitányban tánctételek és hangulatképek követik (La Paix – béke, La Réjouissance – örvendezés), ragyogóan megmutatva az idősödő Händel koravéni zenei erejét. A szvit a mai koncerttermek egyik legkedveltebb alkotása, amely a barokk ünneplő zene fényes, sodró pompáját reprezentálja.