Az élelmiszer-adalékanyag olyan, önmagában nem fogyasztott anyag, amelyet technológiai célból – például tartósítás, színezés vagy állagjavítás érdekében – adnak az élelmiszerekhez, és amely nélkül a modern élelmiszergyártás ma már elképzelhetetlen lenne. Engedélyezésük szigorú feltételekhez kötött: csak akkor kaphatnak zöld utat, ha technológiailag indokoltak, a rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján nem jelentenek egészségügyi kockázatot, és nem vezetik félre a fogyasztót. Az Európai Unióban az 1333/2008/EK rendelet szabályozza őket (ezek az ún. E-számok), míg Magyarországon a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza a hivatalos definíciót. Bár a laikusok gyakran allergiát, rákot vagy neurológiai betegségeket tulajdonítanak nekik, ezeknek az állításoknak csak töredéke bizonyított, és sok ilyen anyag már ki is került a forgalomból. Emellett felmerült a genetikailag módosított eredet gyanúja, és egyes anyagok nem felelnek meg a vallási (például kóser, halal) vagy vegetáriánus előírásoknak. A szakértők és a fogyasztók közötti kommunikációs szakadék áthidalására az ÉFOSZ és a Földművelésügyi Minisztérium közös kiadványt jelentetett meg, amely a legfontosabb tényeket, feltételezéseket és téveszméket járja körül.